Építési szabályok (CSOK és egyéb nyalánkságok) (+)
Másról sem szólnak manapság a hírek, mint a megújult a CSOK-ról, annak 10+10+5 milliójáról. Mondhatni túl szép, hogy igaz legyen. Mi is szeretnénk ezt igénybe venni (ha lesz rá lehetőségünk), de most inkább kivárunk még egy kicsit. Ennek oka az új szabályozás. Ugyanis jelenleg az egész építési rendszer egy nagy bizonytalan valami, senki sem tud semmit biztosan. Jobb megvárni, amíg letisztulnak a dolgok, nem szeretném lebontatni a frissen felépített házunkat...
Mi is okozza a problémát? Egyrészről a könnyítés, hogy nem kell építési engedélyt kérni az építkezéshez. Jó, mert pénzt és időt spórolhatunk ezzel. Másfelöl meg rossz, még nagyobb felelősség van rajtunk, mert a meglévő szabályokat ettől még ugyanúgy be kell tartani, belefuthatunk ellenőrzésekbe... Aztán meg csodálkozunk, ha esetleg visszabontatják azt, amit már felépítettünk. Véleményem szerint az a nagy probléma, hogy úgy hoztak új szabályokat, hogy közben nem vettek figyelembe minden szempontot. Ez egyrészről a kapkodásnak is köszönhető, másrészt ez az egész építkezéses szabályzat egy túlbonyolított valami... Illetve, jó lenne, ha EGY túlbonyolított valami lenne, ehelyett kapásból tudok sorolni 4 szabályzatot, amit mind figyelembe kell venni építkezésnél. Csodálkozunk, ha elveszünk a részletekben, nem veszünk észre valamit, esetleg ellentmondásba keveredünk??
1. szabályzat: CSOK. A szabályzat elsősorban a támogatás igényléséről szól, annak feltételeiről. De ez nem áll meg ott, hogy hány gyereket vállalsz, új vagy használt ingatlanról van-e szó... Új ingatlannál maradva, meg van határozva, hogy legyen legalább egy minimum 12 m2-es lakószoba. Ez már érdekes, mivel az OTÉK-ban meg van határozva, hogy kell egy legalább 16 m2-es lakóhelyiség (nappali), amibe nem tartozhat bele sem a konyha, sem az étkező. Másik kedvencem, a hasznos alapterület fogalma. Az OTÉK-ban benne van, hogy ide tartozik minden olyan helyiség vagy annak egy része, ami az épületen (lakáson) belül van, és legalább 1.90 m magas. Erre mit írtak le a CSOK-ban? A hasznos alapterületbe nem számolható bele sem a pinceszint, sem a gépkocsitároló, akkor sem, ha épületen belül van. Ez mi??? Nem mellesleg, akkor mi a búbánatos fenéért várnak el a lakások 60 m2-e helyett minimum 90 m2-t egy háznál? Szerintem ez lenne az egyik logikus érv, hogy ők a házban tárolják az autót, nem egy kinti utcai parkolóban, vagy mélygarázsban... A harmadik kedvenc, ami miatt jelen állás szerint lehet, hogy nem is tudunk építkezni, a ház komfortossága. Használt épületnél elég komfortos szintet elérni. Új építésű ingatlannál nem, ott kell az összkomfort... Csak itt a bibi: az összkomfort annyiban több a komfortnál, hogy központi fűtéses rendszert várnak el, illetve teljes közművesítettséget, A teljes közművesítettséghez viszont gázra vagy távhőre van szükség!!! Na most ezek Brennbergbányán nem állnak rendelkezésre! De, mint frissen megtudtam, Sopron egyes területein sincs még kiépítve! Ez a kritérium több szempontból is nevetséges. Egyrészről, nem gondolom, hogy csak központi fűtéses rendszerrel lehet hatékonyan fűteni egy lakást, másrészt a gázon kívül vannak más alternatívák is egy ilyen rendszer működtetésére. Arról nem beszélve, hogy a mai világban elvárják az energiatakarékos épületek építését, ehhez pláne nem gondolom, hogy ezekre a megoldásokra van szükség mindenáron.
2. szabályzat: OTÉK. Itt vannak leírva az országos szintű építési szabályok. A CSOK-ban is több utalás van ennek valamilyen pontjára. A legegyszerűbb az lenne, ha minden építéssel kapcsolatos szabály itt lenne egységesen leírva, nem innen-onnan keresni az egyéb szabályokat, vagy az esetleges felülírásokat... Esetleg még a helyi építési szabályzat maradhat, de itt egyetértek az új törekvéssel, hogy ennek jelentősen kurtítsák meg a jogkörét, mert lényegében kiskirálykodás az, ami folyt eddig a településeken.
3. szabályzat: HÉSZ. Értem én, hogy mire lett kitalálva a Helyi Építési Szabályzat, de például a ránk vonatkozó is elég hosszú és kacifántos ahhoz, hogy valamit elnézzen az ember, vagy ne vegyen észre. Azzal egyetértek, hogy egy adott településen olyan új épületet lehessen csak felhúzni, ami illeszkedik a többi mellé, de azért nem kell átesni a ló túloldalára. A HÉSZ jogkörét most jelentősen lekicsinyítették, alig van néhány szabály, amit ebből figyelembe kell venni. Ennek az a veszélye, hogy ha mi ez alapján most elkezdenénk építkezni, majd pár hónap múlva kitalálják, hogy bocsi, vissza az egész, újra érvényes minden, akkor mi lesz?? Bontsuk el az egészet? A HÉSZ ügyében jelenleg teljes bizonytalanság van, mennek a lobbizások, mi inkább kivárjuk a végét ennek a történetnek. A másik problémám ezzel a szabályzattal, hogy több pontja nem egyértelmű. Olyannyira nem az, hogy még az építési ügyintéző sem tudott bztos választ adni a kérdéseimre, a főépítésztől meg nem lehet véleményezést kérni, mivel nincs építési engedély kérelem. A probléma egyébként egy szó mindössze: KIALAKULT. Konkrétan kialakult előkert, és kialakult építménymagasság. A telkünk körzetébe tartozó házak egy része szó szerint az út mellé van építve, más része beljebb, de ez sem egységes. Mi utcafrontra nem szeretnénk építeni, ha más nem lesz, maradunk az alapbeállítás, vagyis 5 m-es előkertnél, ebből talán nem lehet bajunk, építési vonal tudtommal nincs meghatározva... Az építménymagasságnál azt nem tudjuk, hogy a tetőtérbe belefér-e még egy térdfal vagy már nem? A környéken minden ház egy szint + tetőtér. Remélhetőleg majd ezekre a kérdésekre is lesz hivatalos válasz.
4. szabályzat: TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról. Ezt pl. nem értem, miért nem lehet beletenni az OTÉK-ba, azt gondolom, ez is az építéshez tartozik, és eléggé általános érvényű az országra nézve. Aki végigolvassa, az láthatja, hogy három szintű követelményrendszer van. Van a jelenleg érvényes szabályozás, ami az alap. Van a következő szint, ami 2018-tól fogja felváltani a jelenlegit, itt már szigorúbb energetikai szabályokat határoztak meg. Lesz egy harmadik szint, ami 2020-tól lesz érvényben, Ez lényegében a 2. szintre alapul, azt egészíti ki plusz rendelkezésekkel, illetve szigorítja is néhány ponton. Idáig még rendben is vagyunk, a törekvések érthetőek. De, itt jön ismét egy csavar: az új CSOK-ból kivették az energetikai minősítési követelményt, már nem kell minimum B szintű épületet építeni. Legalábbis ezt hihetnénk. Csakhogy, a rendeletben van egy ilyen sor is: "d) az a)-b) pont alá nem tartozó épületnek, amely energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, meg kell felelnie az 5. mellékletben foglalt követelményeknek," Mindez új építés esetén. Magyarul: aki a CSOK igénybevételével építkezik, annak már most is a 2018-as energetikai szabályokat kell figyelembe venni! Ez önmagában még nem probléma, mert korszerűbb épületeknek kell elkészülniük. De: nem kéne becsapni az embereket olyan állításokkal, hogy "eltöröltük az energetikai követelményszinteket", miközben ezzel a szabályozással, nem hogy nem B szint a minimum teljesítendő, hanem van az A+ is talán, természetesen a jelenlegi "betűkiosztás" alapján.
Talán ebből az összefoglalóból is látszik, mekkora kavarodás van a szabályok körül, hogy mennyi mindennek meg kell felelni, és mennyi mindent nem hangoztatnak, de mégis meg van határozva. Sok sikert kívánok minden építkezőnek, aki ebben a helyzetben belekezd!
Frissítés: Múlt héten kiadtak egy új rendeletet az új építésű ingatlanokra, amit remélhetőleg egy ideig már nem fognak megváltoztatni. Ami számunkra lényeges változás ebben: kivették a gázt, mint közművet a kötelezettségek alól, illetve már elégséges az egyedi fűtési mód, nem muszáj központi fűtési rendszert kiépíteni. Így, ha továbbra is úgy akarjuk, beszereltethetünk minden helyiségbe egy-egy villanypanelt fűtésnek, amelyeket külön-külön tudunk szabályozni. Nem mellesleg nem kell csövekkel szétfúrni az épületet, mint egy kazános központi fűtésnél...
